Azt hiszem nincs még egy ember az ismerőseim között, aki olyan szenvedéllyel beszél a munkájáról – ami egyben a hobbija, és szenvedélye is – mint Kaprinyák Niki. Én kizárólag “Csodahelyek” Niki néven emlegetem, mert a neve pillanatok alatt egybeforrt a csodahelyek keresésével, és a csodahelyek.hu oldallal. Mára a számos “csodahelyek csoport” révén hatalmas, összetartó közösséget kovácsolt. Na nem az oldal, hanem Niki.
Ehhez ugyanis kell valaki, aki olyan elkötelezett a küldetésével kapcsolatban, hogy magával tud hívni több mint százezer embert, hogy közösen keressék a csodahelyeket. Jó ideje együtt dolgozom Nikivel, ezért olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy belátok a csodahelyek kulisszái mögé, és nekem elhiheted, hogy itt valóban minden úgy működik, mintha egy csodahely kutatóbázis irányítótornyában dolgoznánk. Úgy képzeld el, mint az amerikai filmekben a Mikulás bázisát a manókkal.
Ezek után te is kedvet kaptál, hogy jobban is megismerd a csodahelyek birodalmát, igaz? Nem csodálom! A Nikivel készített interjút változtatás nélkül olvashatod, így biztosan azonnal átérzed majd azt a lendületet, ami őt, és a csodahelyek csapatot viszi előre újabb tervek és álmok megvalósítása felé.
Számos országban, városban jártál már. Mi áll hozzád igazán közel, a városnézés, a túrázás, a gasztrokalandok, vagy esetleg a wellness élmények?
Tavaly még azt válaszoltam volna erre a kérdésre, hogy a városnézés áll hozzám a legközelebb. Idén azonban – nagy mértékben a járványnak is köszönhetően – egyre több időt töltök a természetben kirándulással, túrázással. Kedvelem a wellnesst is, de nem csak a vizes élmények, hanem a passzív pihenés miatt. Magyarországon 2-3 olyan hotel van, ahová rendszeresen visszajárunk a családdal (főleg télen), ilyenkor néhány napra kikapcsolok, könyvet olvasok és igyekszem befelé fordulva feltöltődni.
Utóbbi nem mindig könnyű, hiszen -a férjem szavait idézve- nehezen tudok megülni egy helyben. De ahogy telnek az évek, én is változom és egyre nagyobb hangsúlyt kap az életemben a minőségi pihenés.
Hogyan választasz utazás előtt szállást? Hotelben, vendégházban, apartmanban, esetleg lakókocsiban érzed magad igazán jól?
Szeretem, ha egy szálláshelynek lelke van és története. Ha ez adott, szinte mindegy, hogy szállodáról vagy apartmanról beszélünk. Bárhol jól tudom érezni magam. Fontos a stílusos berendezés, a kedves vendéglátás, no meg a tisztaság is, ezekkel nálam el lehet érni azt, hogy visszatérő vendég legyek.
Mit tanácsolsz, hogyan érdemes a számtalan szálláshely között nézelődni?
Idén sajnos rengeteg rossz tapasztalat futott be hozzánk a szálláskeresők részéről. Utolsó pillanatban lemondott szállások, méregdrága apartmanok, leharcolt szobák… Ebben a szezonban mintha a feje tetejére állt volna a világ ezen a téren is. Éppen ezért mindenkit arra biztatok, hogy alaposan nézzen utána a helynek, mielőtt foglal. A jó fotó csak a kiindulópont legyen, ennél azonban fontosabb a korábbi vendégek értékelése, mások véleménye.
A Csodaszállások csoportban az ajánlók és kérdések mellett élménybeszámolókat is lehet olvasni, amelyek szintén nagy segítséget nyújthatnak a döntésben.
Hosszú évek óta írsz turisztikai témában cikkeket, PR cikkeket, élménybeszámolókat. Nem érzed néha úgy, hogy a tolladnak egy kicsit pihennie kell?
De bizony érzem és ha őszinte akarok lenni, most is éppen egy ilyen időszakot élek. Az elmúlt 4 évem (amióta vidéken élünk) rendkívül termékeny volt szakmai téren, több útikönyvet írtam és szerkesztettem, beindult a Csodahelyek oldal és egyéb turisztikai cégek munkáját is segítem, segítettem.
Bár szeretek írni és jó érzés másokat kirándulásra, utazásra biztatni, egy ideje tudatosan a szerkesztői munkákat keresem és csak néha írok 1-1 cikket -kizárólag saját élményekből merítve- a csodahelyek.hu oldalra. Nevezhetjük pihenésnek, vagy a kreatív energiák feltöltésének is, de lehet, hogy ez már egy új korszak kezdete a szakmai életemben.
Mit gondolsz a digitális nomád életformáról? Kipróbálnád, ha minden feltétel adott lenne hozzá? Merre utazgatnál?
Őszintén csodálom azokat az embereket, akik ezt az életformát választják akár egyedül, akár párban vagy családdal. Szuper lehet szabadon élni, állandóan úton lenni és kalandokat keresni úgy, hogy közben dolgozunk, de én nem vagyok ilyen bátor és bevállalós. Bár a munkámat a világ bármely pontjáról el tudnám végezni, egyelőre jó itthon.
Egy interjúban úgy fogalmaztál, hogy nem feltétlenül egy-egy országban, városban tett látogatásra emlékszel vissza szívesen, hanem az élményekre, a közös kirándulásokra, kalandokra. Magyarországon hol élted át a legszebb élményeidet?
Ezt a mai napig így gondolom, hiszen ahhoz, hogy évek múltán is szívesen emlékezzünk egy csodahelyre, mindenképp kell mellé egy plusz érzelmi töltet. Rengeteg ilyen élményben volt részem, még visszaemlékezni sem könnyű a legszebb pillanatokra.
A közelmúltból felejthetetlen volt a csobánci vár megmászása. Kora reggel indultunk útnak a férjemmel, szokatlan módon még a reggeli kávé is elmaradt. Kiadós túra volt, de szinte senkivel nem találkoztunk útközben, a panoráma pedig teljesen levett a lábamról. Nyáron részt vettünk egy kenutúrán a Dunakanyarban és a Táti-szigeteknél, ahol 20 km-t eveztünk. Nem mondom, alaposan elfáradtam nap végére, de minden pillanatért megérte.
A tarcali Áldó Krisztus-szobornál a lélegzetelállító kilátás mellett az orkán erejű szél marad örök emlék, amit azóta is emlegetünk útitársaimmal, az édesanyámmal és nagynénémmel.
Az előítéleteket félredobva nemrég újra felfedeztem Bugacpuszta szépségeit, pár napja pedig a Pannonhalmi Főapátság kilátójából sikerült megcsodálni a nyár végi naplementét a barátaink társaságában.
Ott volt egy pillanat, amikor a barátnőmmel egyszerre megálltunk, visszanéztünk a gyógynövénykertre és megpróbáltuk bevésni a közös élményt az emlékezetünkbe.
Van hazai bakancslistád? Megosztanád velünk, merre fedeznéd fel a rád váró csodahelyeket a közeljövőben?
Nem csak listát írok, hanem egy Google térképen is jelölöm azokat a helyeket, amelyeket szeretnék majd előbb-utóbb személyesen is felkeresni. Észak-Magyarországot kicsit elhanyagoltam az utóbbi években, Aggtelek környékén, Noszvajon például rég nem jártam, ideje visszatérni! De több csodahely is felfedezésre vár a Vértesben, a Mecsekben, remélem mihamarabb sikerül ezekre is sort keríteni.
Vannak olyan filmek, amelyekkel szívesen „utazol” otthon is?
Talán szakmai ártalom, vagy egyszerűen csak a kíváncsiság hajt, de mindig alaposan megfigyelem, hol forgatják a magyar filmeket. Így készült évekkel ezelőtt egy blogbejegyzésem a Kincsem c. mozifilm helyszíneiről, de az olvasóimmal közösen azonosítottuk be a Bátrak földje c. sorozatban feltűnő kastélyt és a szentendrei skanzent is.
Talán a véletlen műve, hogy nemrég láttam a tv-ben az Egri csillagokat, majd pár nappal később személyesen is felkerestünk a filmben szereplő “egri vár makettjét” Pilisborosjenő határában.
Honnan gyűjtesz inspirációt egy-egy utazás előtt? Könyvekből, online magazinokból, esetleg közösségi oldalakról?
A csodahelyek.hu oldalhoz tartozik néhány Facebook csoport is, például a Csodahelyek Magyarországon, ahol több mint 300 ezer csoporttag gyűlt össze az évek során. Itt mindenki megoszthatja élményeit, fotóit a kedvenc csodahelyeiről, rengeteg értékes album és hasznos információ kerül feltöltésre. Gyakran jövök ide inspirálódni, és amennyire tudom, a hazai utazós bloggerek is szívesen gyűjtenek innen ötleteket.
Ugyanez vonatkozik az Instagramra is, ahol a #csodahelyekmagyarországon hashtag alatt közel 3000 belföldi fotó szerepel. Néha csak kapkodom a fejem, hogy egy általam ismert, átlagos látnivalót milyen kreatívan is lehet fotózni.
Természetesen könyveket is szívesen forgatok, nemrég kaptam Bács-Kiskun megyéből egy különleges gyűjteményt a helyi látnivalókról. Magazinok közül a Marie Claire Travel kiadványát lapoztam fel legutóbb és rendszeresen olvasom a Nők Lapja élménybeszámolóit is.
Mit üzensz azoknak, akik szeretnének utazgatni, de nem érzik magukban a kellő lendületet?
Egy olvasónk írta nemrég, hogy nap mint nap elhalad a kecskeméti Cifrapalota mellett, néha, amikor a piros lámpánál áll, rápillant az épületre. Még soha nem látta belülről, más pedig képes átutazni az országot, hogy megnézhesse. Az ilyen felismerések miatt (is) hívtam életre a csodahelyek.hu oldalt és a Facebook csoportot. Igenis fontos, hogy tisztában legyünk a körülöttünk lévő csodákkal és értékeljük azokat!
Nem kell feltétlenül az óceánt átutazni ahhoz, hogy szépet lássunk, néha a szomszéd faluban vagy a saját lakóhelyünkön is vannak felfedezésre váró helyek. És valljuk be, egy rövid, 1-2 napos kirándulás alatt még százezreket sem kell elkölteni, az élmény viszont örök. Aki pedig lendületre vagy biztató szóra vágyik, nyugodtan csatlakozzon valamelyik Facebook csoportunkhoz! A több százezer tag lelkesedése garantáltan magával ragadja az embert.
Mi a legutóbbi utazós „napikincsed”?
Alapvetően nem gyűjtök tárgyakat, de pár napja Veszprémben sikerült szert tenni egy Balatoni Gasztrotérképre. Évek óta figyelemmel kísérem a projektet, és az ajánlásukra szívesen próbálok ki új éttermeket, bisztrókat a Balaton körül. Ki tudja, talán ennek hatására a gasztroturizmus is hamarosan bekerül a csodahelyek.hu repertoárjába!
Kedvet kaptál az utazáshoz? Te is gyűjtögetnéd a napikincseket az ország legszebb csodahelyein? További csodahelyekért keresd fel a csodahelyek.hu weboldalt, FaceBook oldalt, és a csodahelyek csoportok bármelyikét!
