Már a 2 éves pici keresztfiam is tudja, hogy télen sapkát és sálat kell felvenni, mert piszkosul hideg van. Én nyilvánvalóan hiányoztam az oviból annál a tananyagnál, amikor az évszakokat tanították, mert számomra csak a nyár létezik. Hozzácsaphatjuk a késő tavaszi napokat, de az már nagyon a maximum. A többi évszak egyszerűen nem hoz lázba.
Őrült vagyok, ha egyszerűen nem fogom fel, hogy éppen tél van?
Tekintve, hogy manapság az évszakokat akár át is nevezhetnénk nyárias télre, őszies tavaszra, vagy mondjuk télies tavaszra, nem könnyű kitalálni, mikor miben induljon el az ember otthonról. Én viszonylag könnyen megoldom a dolgot, hiszen a ruháim 90%-a kizárólag nyári darab. Ezekben járom az utcákat télen is, bár rendszeresen kockára fagy a hátsóm.
Joggal teszed fel a kérdést: Miért vagyok ilyen idióta?
Nos, én egyszerűen képtelen vagyok kiélvezni a téli ruhák kényelmét. Mondok egy példát. Nagy büszkén (értsd: rohadtul fáztam már) elindultam a Hádába, hogy kifosszam az üzletet, és vegyek magamnak néhány meleg téli pulóvert az 50%-os leárazáson. Ebből az lett, hogy hazajöttem két nyári ruhával.
Úgy történt, hogy beléptem a Háda birodalmába, és egyszerűen elvarázsoltak a nyári ruhák, a gyönyörű élénk színek, amelyek azonnal eszembe juttatták, milyen élmények várnak rám a meleg napokon. Hát ilyen hangulatban kinek van kedve kötött pulóvereket próbálgatni? Na ugye.
A téli ruhatáram nagyjából az alábbi darabokból áll össze:
- Vidám színű szandálok
- Farmerszoknyák
- Vékony pántos felsők
- Kedves kis kardigánok
- Mintás egyberuhák
- És néhány hangulatos kiegészítő
Vagyis semmi olyasmi, ami passzolna a jeges szélhez, a hógolyózáshoz, és a bámulatosan hideg, -5 fokos lábujjaimhoz. Téli kabátom és sálam ugyan van, de nagyjából ennyi. Nadrágot nem szeretek hordani, ezért túl sok farmerem sincs, ráadásul az elmúlt hetekben fogytam is pár kilót a liszt- és cukormentes táplálkozásnak, a tengernyi kefírnek és az ellipszis trénernek köszönhetően, ami miatt új nadrágokat is kellene vennem, hogy ne úgy járkáljak bennük, mint Eminem.
A nadrágvásárlás gondolatától pedig kiráz a hideg. No, azért nem annyira, hogy azonnal meleg cuccokkal tömjem meg a bevásárlókosaram.
Annyira nyárimádó vagyok, hogy
folyamatosan az előttem álló Balaton-átúszás jár a fejemben. Nagyon készülök rá, javul az állóképességem, és palacsintát sem eszem, nehogy én legyek az első, aki azonnal lesüllyed a Balaton aljára, amint elkezd tempózni.
Látom magam a Balaton-parton napozni, a Dunán motorcsónakozni, és valahogy egyik jelenetben sem viselek szőrös sapkát dupla zoknival. És nem is nézek ki úgy, mint egy jóltáplált télikabátos hóember, aki most készül benyomni a huszadik adag lakodalmas sütit.
Mivel már kezdett elég ciki lenni, hogy képtelen vagyok normálisan vásárolni (mondjuk a normális elég elvont fogalom, nem?), így készítettem fejben egy haditervet, amivel kibekkelem a nemlétező téli ruháimra vonatkozó kéretlen tanácsokat és kérdéseket. Szerintem egész remek munkát végeztem.
Mutatom.
Természetesen mint minden nőnek, nekem is mindig szükségem van motiváló ruhára, ami azt jelzi, mennyit kellene fogynom, hogy a hőn áhított darabot hordhassam. A korábbi motiváló darabjaim már akkorák rám, mintha sátorozni indulnék, és a sátrat már induláskor magamra csatoltam volna,
így hát úgy döntöttem, hogy a téli pulóvervásárló körutat utólag átkeresztelem Nagy 2021-es Nyári Motiválóruha Beszerezésre. Ezáltal máris könnyebb megmagyaráznom, miért nincs még mindig egy megveszekedett kötött felsőm sem, ami némi kis meleget adna, amikor a HÉVen összekoccannak a fogaim. Mi nők mindent IS meg tudunk magyarázni. Nem igaz?
Kit tudnál megkérni, hogy vegyen neked téli ruhát?