Szinte mindenkinek van olyan élménye, vagy emléke, ami Shakespeare nevéhez köthető. Mivel az iskolában is kötelező megismerni a műveit, így még el sem lehet kerülni a vele való találkozást. Szerencsére. Persze nem könnyű olvasni, hiszen nagyon oda kell figyelni, hogy valóban megértsd a mondanivalóját, de máshogyan nem is érdemes. Az értő olvasás segít közelebb kerülni a műhöz, és sok esetben önmagunkhoz is.
Egyszer egy antikváriumban rátaláltam egy Shakespeare Négy dráma kötetre. Nagyon örültem neki, tudtam, hogy a nagymamámnak fogom ajándékozni karácsonyra. Régen sokszor elmesélte nekünk, hogy az iskolában gyerekként a Szentivánéji álomból kellett vizsgáznia. Nem volt nehéz számára ez a feladat, hiszen nagyon szerette az irodalmat, szívesen tanult, szivacsként szívta magába az új ismereteket. Sokáig magántanuló volt, mert beteg volt a lába.
Miután mama meghalt, megtaláltam a polcán a könyvet, és bár összeszorult a szívem, mégis jó érzés volt újra fellapozni.
Lapozgatás közben rátaláltam a kedvenc idézetemre a Hamletből, ami nagyjából el is mondja, hogy hogyan élte a mamám az életét. És azt is, nekünk hogyan kéne. A könyv azóta itt lapul nálam. Néha előveszem, és ilyenkor mindig eszembe jut, hányszor üldögéltünk a nappaliban, és miközben én a babámmal játszottam, mama Mátyás királyról, a felvilágosodásról, és János vitézről mesélt. Úgy, hogy alig vártuk a folytatást, hiszen kaland volt számunkra. Hihetetlen élmény.
Bárcsak még ma is ott ülhetnék Flóra babával. Annyi mindent kérdeznék. Annyi mindent mesélnék. Sokkal jobban figyelnék és nem hagynám, hogy a családunk réges-régi történetei egy kislány memóriájára legyenek bízva, akit jobban érdekelt az, hogy a baba melyik ruhájában jöjjön délután a patakhoz sétálni.
“S elmédbe vésd jól e nehány szabályt.
A gondolatnak nyelve sose keljen
Nálad, se tettre ferde gondolat.
Légy nyájas ámbár, de ne köznapi;
Kémlelve rostáld meg barátidat,
Aztán szorítsd lelkedhez érckapoccsal;
De minden első jöttment cimbora
Üdvözletén ne koptasd tenyered.
Kerüld a patvart; de, ha benne vagy,
Végezd, hogy ellened másszor kerüljön.
Füled mindenki bírja, szód kevés;
Itéletet hallj bárkitől, ne mondj.
Öltözz, miképp erszényedtől telik,
Drágán, ne torzul; gazdagon, ne cifrán,
Mert a ruha jellemzi emberét,
S a franciák közt a jobb rangbeli
Legválasztékosabb főmester ebben.
Kölcsönt ne végy, ne adj: mert a hitel
Elveszti önmagát, el a barátot;
Viszont, adósság a gazdálkodás
Hegyét tompítja. Mindenek fölött
Légy hű magadhoz: így, mint napra éj,
Következik, hogy ál máshoz se léssz.”
